A faluban található út menti kereszteket általában egy-egy család, személy, vagy pedig a község emeltette valamiért hálából. A Magyar Néprajzi Lexikon a következőket írja róla: „mindazok a szabadtéri keresztek vagy annak nevezett vallásos jelképek, esetleg szoborcsoportok, amelyeket nem az egyház liturgikus cselekményeinek színterén (templom, kálvária) emeltek. Általában nemcsak útszéleken, hanem nevezetes vagy hangsúlyos helyeken (folyópart, falu széle, a mező, dűlők kezdete, balesetek, katasztrófák színhelye) állnak. Kivitelüket tekintve egyaránt lehetnek vidéki művészek, kőfaragó mesterek, falusi ácsok, faragó specialisták munkái, és öntött, műkő és vaskeresztek is.”
Vitnyéden, illetve a falu határában összesen 10 ilyen kereszt található. Kettő a templom előtt, kettő a régi temetőben, kettő az újtemetőben, egy a Petőfi Sándor utca és a Szent Antal utca találkozásánál. Egyet találunk az úgynevezett Varga (Kovács) háromszögben, mely a Csermajor felé vezető út mellett található. Ezeken kívül a falu határában a csermajori úton a régi TSZ-teleppel szemben, illetve egy a 85-ös számú főútvonal mellett, a rábaréti leágazásnál. Ezek a keresztek kiemelt szerepet kaptak a falu vallási életében, ugyanis körmenetek alkalmával ezek jelentettek egy-egy állomást. Régen nagypénteken az öregasszonyok ezeknél a kereszteknél gyónták meg bűneiket egyenesen Krisztusnak és Istennek.
A templom előtt egy oszlopra emelt Szűz Mária szobor található. A felirat alatta a következő: „Ó bűn nélkül fogantatott Szűz Mária könyörögj érettünk! Isten dicsőségére emeltették Istenben boldogult ifj. Simon Péter és özvegye Varga Krisztina 1902.”
A templom előtt lévő másik építmény egy feszület, melynek aljában a könyörgő Szűz Mária domborműve található ezzel a felirattal: „Isten dicsőségére Jézus nevén állíttatta Vitnyéd község 1881 Varga János bírósága idején”.
A régi temetőben található feszület a parkosított temetőben egy földhalmon található. A felirata: „Felújítatta: Vitnyéd község lakossága 1992.”
Ettől pár méterre található a 2000-ben országosan felállított millenniumi kettőskereszt is. A millenniumi kereszttel ellentétes oldalon található egy faragott kopjafa, mely a hét magyar vezér emlékére állíttatott szintén a millennium évében. A kopjafa körül elhelyezett hét örökzöld tuja pedig a 7 vezér személyeinek tiszteletére lett ültetve.
Az újtemetőben található keresztek közül az egyiken az olvasható, hogy „Emeltetett 1898.” illetve megtudhatjuk róla, hogy egy bizonyos Hild készítette Sopronban. A feszület tövében Szűz Mária és Szent János látható. A feszület lábazatán pedig Jézus sírba tételét ábrázolták.
A temetőben található másik kereszt különös jelentőséggel bír, ugyanis egy az első világháborúban elesett vitnyédi katona síremléke. Az emlékmű felső része megegyezik az előbbi feszülettel. Szemmagasságban a katona porcelánképe látható, alatta a következő sírfelirat: „Itt nyugszik Istenben boldogult felejthetetlen gyermekünk ifj. Czumpf István szül. 1895. nov. 17. hősi halált halt 1916. márc. 6. a háborúban. Nyugodjék békében! Emeltették bánatos szülői idsb. Czumpf István és neje Bors Anna”.
A Kovács-háromszögben található kereszt aljában a hétfájdalmú Szűz Anya található. Felirata a feszület tövében található könyvbe van belevésve, mely a Szentírást hivatott megtestesíteni. „Emeltette Vitnyéd község Tóth Ferencz bírósága alatt”, olvasható, majd az évszám a talpazaton: „1896”. Ez a kereszt eredetileg a III-as számú iskola helyén állt, melynek építésekor, 1960-ban áthelyezték jelenlegi helyére.
A Petőfi Sándor és a Szent Antal utca találkozásánál lévő keresztet nem a község állíttatta, mint ahogy az eddigi eseteknél meg lehetett figyelni, hanem egy özvegyasszony. „Isten dicsőségére állíttatta özv. Nagy Antalné szül. Kiss Ágota Antal fia emlékére 1915 ben”. A felirat alatt megtalálható a szobor készítőjének neve és műhelyének városa: Mechle, Sopron. A név alapján feltehetően egy osztrák, vagy osztrák származású kőfaragó készítette ezt a keresztet.
A régi TSZ teleppel szemben lévő feszület alatt szintén a Hétfájdalmú Szűzanya domborműve található, melyre az alatta levő feliratból tudunk következtetni: „Fájdalmas Szűz Mária könyörögj érettünk!” Az emlékszöveg a következő: „Isten dicsőségére állíttatta Balogh Péterné szül. Lipovics Borbála Elhalt szüleim és boldogult férjem lelkük üdvéért. Jézus szentséges szive irgalmazz nekik! 1926.” A feszület mellől hiányoznak a szobrok, melyek feltehetőleg Szűz Máriát és Szent Jánost ábrázolták, hollétük és levételük oka ismeretlen.
A Kapuvár felé tartók a rábaréti leágazásnál találják a településhez kapcsolódó utolsó keresztet. Érdekes megfigyelni, hogy ugyanazt ábrázolja, mint a temetőben látható, ugyanakkor egyszerűbb, kevésbé díszített kivitelezésben. Sajnálatos módon erről is hiányoznak a feszület melletti szobrok, hollétük és eltávolításuk okai szintén ismeretlenek. Az egyik szobor helyére virágcserép-tartót helyeztek el, melyben minden évben cserélik a művirágot. A szobor lábazatán található írás teljes mértékben olvashatatlan, így nem tudhatjuk, hogy ki és mikor állíttatta.
Ezeket a kereszteket mindig az állíttató család tagjai gondozták, majd ha erre már nem volt lehetőség, mert az idősek meghaltak, a gyerekek pedig elköltöztek, akkor a szomszéd asszonyok kezdték el gondozni. A templom előtt lévő kereszteket a templomot díszítő és takarító asszonyok gondozzák, míg a temetőben lévő keresztet egy-egy idős asszony rendezi
